Inbuszkulcs

Most csak gyorsan le akarom szögezni, hogy az imbuszkulcs (vagyis sokkal inkább inbuszkulcs), mely nálunk a német nevén fut, amely szabadalaom (Innensechskantschlüssel der Firma Bauer und Schaurte) szóval ennek az angol neve Hex-Key.

De abban a szótárban ahol néztem Allen-Key nek hívták Ami megint csak egy szabadalom neve ( Allen Manufacturing Company..Hartford, Connecticut, United States of America) de Írországban, csak azoknak ajánlom ennek a használatát, akik tökéletes írül tudják mondani, hogy Allen.

Egy reggel az történt ugyanis, hogy a kezemben maradt a WC kilincse. És a rendbetételhez kellett volna egy inbuszkulcs. Leugrottam hát a közeli szerszámboltba, hogy vegyek egy készletet, inbuszkulcs úgyis mindig kell. De azzal ahogy én mondtam, hogy Allen-key, nem jutottam messze. Megpróbáltam elmagyarázni, de ez azér nem olyan egyszerü. Utolsó elkeseredésemben mégegyszer megpróbáltam az Allen-key-t és akkor hála istennek megértették... Aki ezt el akarja kerülni, az mondja csak azt, hogy hex-key. Egyszerübb, gyorsabb, jobb!

színház

Hosszú idő után ismét jelentkezem. Elvileg most már egy reklám is megy ami erre az oldalra mutat, de biztos vagyok benn, hogy eddig senki nem klikkelt rá, mert olyan kulcsszavakat választottam, amik elég valószinűtlenek.
A munka megyeget, mivel csak én csinálom azt amit csinálok, ezért számomra is kézzelfogható eredménye van a dolognak. Ma tettek egy számítógépet az enyém mellé, ami azt jelenti, hogy talán hamarosan ülni is fog ott valaki, tehát nem leszek egyedül. Amúgy ez is, mint minden más, csak időleges megoldás, saját emeletünk lesz.
Ma voltunk színházban. Elég jó volt, egy kicsit túl elgondolkodtató is, úgyhogy amikor mentünk utána sörre még mindíg magamba voltam szállva. Most először voltam úgy színházban, hogy alig voltak csak a nézőtéren, így még előrébb is tudtunk ülni, mint ahova a jegyeink szólnak.
Utána meg kellett tapasztalnom, hogy nem jó ha a Lengyeleknek ugye velük is egy bandában vagyok, egyhuzamba elmondom, hogy mit csináltam Lengyelországban, mert ez így egy kicsit túl sok. Amúgy egykét arcon kívül nem győzött meg a csapatom, az orosz meg a bolgár lányok kicsit fenn hordják az orrukat, na de nem azért jártam közgazdasági egyetemre, hogy az ilyennel ne birkózzak meg.
Holnap St. Patricks day, kíváncsi vagyok a parádéra, megyünk mindenképpen!

skót - ír

Komoly dolgok folynak mostanában Írországban: Rugby "hatország-kupa" van. Ez mondjuk olyasmi mint az EB és a hétvégén volt a skót ír derby. Ennek örömére dublint elársztották a szoknyás figurák. Pénteken munka után sörözés közben az egyik pubban egy skót figura elegyedett beszédbe német kollégámmal. nagy német-fan volt, mert élt németországban, és a feleségét is ott ismerte meg. minenesetre elmondta, hogy a melyik klánhoz tartozik, hogy mi a klán története, és hogy az utcán néha odajönnek hozzá, hogy ök is ehhez a klánhoz tartoznak...
aztán olyat is mesélt még, hogy egyetemista korában a haverjaival átmentek keletnémetországba, méghozzá keletberlinbe a checkpoint charlien kereszül. nagy meglepetésükre rengeteg pénzt kaptak a nyugati márkájukért, és mivel volt, gondolták hogy elköltik. elmentek a metró végállomásáig és beültek az elsö kocsmába. ott egy idö után oda jött valaki, hozzájuk, hogy van-e engedélyük itt lenni. mondták, hogy nincs, de nem zavartatták magukat, és jót énekeltek a késöbb betérö orosz katonákkal. aztán meg gond nélkül hazamentek - úgylátszik a rendeszreket nem kellett mindenkinek komolyan venni...
budapeströl azt mondták, hogy nagyon drága hely, szóval vagy rossz kezekbe kerültek, vagy tényleg drága mindenesetre nem szereztünk országunknak elkötelezett híveket. (azt mondta egyébként, hogy a kocsmát, ahol a feleségét megismerte évente sokszáz skótnak ajánlja, szóval jó lett volna, ha jobb a pesti túájuk)
elbüszkálkedett vele, hogy a skótok a leghübb rugby szurkolók, min 10000 követik a csapatot bárhová. és azért ezeknek az embereknek saccra a negyede szoknyában követ. ebböl egyébként semmilyen probléma nem volt az utcán, péntek este a bárnegyedben az italmennyiség miatt pedig könnyen lehetett volna, de még csak összeszólalkozás se volt, meg a meccs után is mindenki szépen együtt ballagott vissza a városközpontba, persze esöben. (az írek nyertek amúgy)
azért jó irországan élni mert a múzeumban az ör azzal a viccel lepett meg minket, hogy nyugodtan vigyünk haza egy képet úgyis sok van - hozzátette, hogy egyszer majd biztosan megbánja ez ilyenfajta viccelödést, de ígyis belopta magát a szívünkbe.

A kezdet

Eddig azert nem írtam semmi ilyet, mert gondoltam, hogy eljön a mai nap, es akkor majd úgyis csinalnom kell egy blogger-es blogot, amivel majd el tudok szórakozni -> lesz rajt reklam meg reklamozva lesz, de ha valakinak van ötlete, hogy az ingyenreklamomból mit reklamozzak, akkor szóljon!